Tündi, Author at kolibrinyelvstudio.hu

Többnyelvű esküvők – A 23- as szám bűvöletében

2022-01-30 Szerző: Tündi

Mint tudjátok, a Kolibri keretein belül többnyelvű esküvői szertartásvezetéssel is foglalkozom. A 2020- as év átmeneti fennakadásai után elmondhatjuk, hogy újra egyre többen fogadnak egymásnak örök hűséget, s természetesen nem maradnak el a vegyes házasságok sem.

Mindenképpen nagyon érdekes a tendencia, hogy egyre többen külföldön találják meg a párjukat. Ehhez valószínűleg nagyban hozzájárul, hogy sokan nem Magyarországon dolgoznak, illetve telepednek le, ezért az ismerkedési kör is másik országban alakul ki. Az esküvői szertartásvezetés egyik legnagyszerűbb előnye, hogy a ceremóniát több nyelven is össze lehet állítani, így mindkét fél érti és élvezi a nagy nap legfontosabb pillanatát. Nem beszélve a vendégseregről, akiknek a fele nem unottan próbálja elkapni a lényeges momentumokat, hanem aktív figyelői és hallgatói lehetnek. Mivel február a szerelem hónapja, érdemes lesz követni Facebook-on is, valamint iratkozzatok fel a hírlevelemre! Szeretnék néhány remek ötlettel szolgálni, ha éppen 2022- ben szeretnétek kimondani a boldogító igent.

Újabb érdekesség erre az évre, hogy úgy tűnik, idén a párok, akik engem választottak a 23- as szám bűvöletében élnek. Természetesen csak vicc, nekem azért tűnt fel, mert személy szerint a kis családunkban nagyon fontos a 23-as szám, s idén az esküvőimből három is 23- ra esik, dacolva azzal, hogy nem mindig szombati napról van szó. Kedves menyasszonyok és vőlegények, ne keseredjetek el, van még szabad időpont, de a 23-a sajnos betelt. Ha szeretnétek magyar vagy többnyelvű esküvői szertartásvezetést, kattintsatok ide!

Guadalupe – Reyes, azaz karácsony Mexikóban és Costa Ricában

2021-12-20 Szerző: Tündi

Vajon mit jelent a mexikói kifejezés “Guadalupe- Reyes? Mexikóban a karácsony előtti időszak kicsit intenzívebb, mint nálunk. Sok háztartásban már advent elején felállítják a karácsonyfát, december 12- től pedig már csak inkább lazítás megy, mint produktív munka. Miért pont december 12- től? Ezt a napot a Guadalupei Szűznek szentelték, mivel a legenda szerint 1531. December 12- én jelent meg negyedik alkalommal Juan Diegonak a tepeyaci hegyen. Ezen a napon felcsendülnek a születésnapi ének, a Mananitas dallamai, s illik szerenádot vinni Lupita ismerőseinknek, akik nevüket a Guadalupei Szűzről, Mexikó védőszentjéről kapták. A Szűznek saját bazilikája is van Mexikóvárosban, s mivel itt őrzik róla a legközismertebb képet, ezen a napon, csakúgy mint nyáron rengeteg ember zarándokol a templomhoz, hogy meghallgassa az aznapi szentmisét.

De mi történik a Guadalupei Szűz napja után? Kilenc nappal karácsony előtt kezdődnek a posadas nevű események. Kicsit hasonlít a nálunk régen falunk megszokott betlehemezésre. Mi családon belül szétosztottuk, hogy melyik nap melyik családtagnál gyűlünk össze. Aznap este odavándoroltunk a Szent Család szobrával és egy rövid énekes párbeszéd után bebocsátást nyertünk. Így játszottuk el József és Mária szálláskeresését Jézus születése előtt. Ezután természetesen megvendégeltek minket.

Szenteste nem maradhat el az éjféli mise, ami valójában este 22 órakor kezdődik. Így éjfél körül végzünk a vacsorával, ami után jöhet az ajándékozás. Ilyenkor csak apróságokat cserélgetünk egymás között, a gyerekek sokkal jobban várják január 6-át, a három királyok ünnepét. A Reyes Magos, azaz a három királyok hozzák el a gyerekeknek mindazt, amire vágynak és amit egy levélben megírnak nekik, majd egy lufira kötve elküldenek. Ezen a napon megvágjuk a Rosca de Reyes nevű kalácsot, amiben egy műanyag figura van elrejtve, amely a kisdedet jelképezi. A kalácsba bárhol belevághatunk, ugyanis akinél előbukkan a kis Jézus, azt a kötelezettséget veszi magára, hogy február 2- án, gyertyaszentelő napján az egész családot meghívja tamales-re. Ezért mondjuk azt, hogy az ünneplés, a sok evés december 12- től január 6-ig tartanak, azaz Guadalupe napjától Vízkeresztig.

Costa Ricában is hasonlóan alakulnak az ünnepek, bár ők nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a Guadalupei Szűznek, hiszen a védőszent a mexikói kultúrkörben kapott kiemelkedő fontosságot. Náluk is igen hamar megjelenik a karácsonyfa, illetve a betlehem, amely Mexikóban óriási dimenziókat kaphat. A ticok már decemberben fogyasztják a tamales nevű ételt, még hozzá disznóhúsból. Náluk viszont megfordul a karácsony folyamata. 24- én a közös vacsora és ajándékozás után mennek az éjféli misére. Érdekes, hogy január 6- át nem ünnepelik különösebben, a gyerekek nem várnak játékokat a három királytól. Amennyiben érdekel Costa Rica, remek karácsonyi ajándék lehet A varázslatos Costa Rica című könyvem, amelyet itt rendelhetsz meg.

A ZENE ÜNNEPE

2021-11-26 Szerző: Tündi

Gyerekkorom óta imádom a zenét. Kazettás magnómból vagy a rádió ismert dalai vagy az Andok indián nyelvein felcsendülő népzene szólt. Arról álmodtam, hogy bekerülök az énekkarba. Szerettem volna valahogyan kapcsolatba kerülni a muzsikával, megélni azt az örömöt, amit ez az univerzális nyelv adhatott. Az általános iskolában gyorsan megállapították, hogy nincs igazán ilyen irányú tehetségem, az éneklés csak múló álom lehetett.

Aztán Mexikóban belecsöppentem egy zenészcsaládba. Latin- Amerikában ahol nem csak az egész élet a zenéről szól, hanem a zene maga az élet. Művészet, megélhetési forma, közös időtöltés. A családunkban volt ütős, fúvós, pengetős, s a város legjobb zongoristája, bár ő eredetileg basszusgitáros. Ha belegondolok, egy jelentős létszámú zenekart alapíthattunk volna. Emlékszem, amikor hűvös estéken összeültünk, ki- ki megragadt valamilyen hangszert és a kisfiam dédnagyapja türelmesen tanítgatta a fiatalokat. Aztán először dédnagymama, majd dédnagyapa is meghalt, s elmaradtak ezek a találkozások. Nem énekeltünk már együtt, az összetartó erő eltűnt. Azok az emberek, akik még tudták, hogy kovácsolják össze az egész családot, már nem voltak köztünk. A helyükre pedig nem lépett senki. Még nem. Mert látjuk már a szárnyukat bontogató legfiatalabb generációt, ukulelével a hátukon, óriási dobokkal a sarokban.

Kép: Juan Carlos León López: A legfiatalabb zenész a családban

Mert zene nélkül nincs élet. Mert összehoz minket, mert benne van minden boldogságunk és szomorúságunk, múltunk, jelenünk és jövőnk. Talán nem csak a sajátunk, hanem egy egész népé. Amikor egy kicsinyke templom belsejében felcsendül Silvestre Revueltas A maják éjszakája című szerzeménye, amikor a hódítás előtti, ősi indián ritmusok és hangszerek megtöltik az ájtatos hely csendjét, a történelem és egy nép történetének legjelentősebb eseményei és szereplői találkoznak újra. A zene gyakran örökségünk, nem csak egybefűzi családunk tagjait, hanem olyan tudást is jelképez, amelyet egymás között átadhatunk. November 22- én, Szent Cecília, a zenészek védőszentjének ünnepén erre emlékezünk. A zene összetartó és gyógyító erejére, valamint megünnepeljük a létezését. Hogyan másként, mint óriási vacsorával és hajnalig tartó muzsikálással.

Kép: Juan Carlos León López: Música en familia

HALOTTAK NAPI SZÖSSZENETEK

2021-10-25 Szerző: Tündi

Az egyik kedvenc mexikói ünnepem a Halottak Napja. Nagyon szeretem azt a sokszínűséget és varázslatos világot, amelyet megjelenít. A hagyományok hűen tükröznek letűnt világokat, misztikus titkokat. Úgy gondolom, a halottak napjában jelenik meg leginkább a hódítás előtti korszak, hiszen minden elemnek valamilyen szimbólikus jelentése van.

Campo de cempasúchil – A büdöske- mező

Amikor Mexikóba kerültem, s átélhettem életem első halottak napját, kicsit még elveszve álltam a forgatagban. Annyira nem értettem a sok szokást, de nyitott voltam rá. Hagytam, hogy a mexikói család vezessen és megismertesse velem a hagyományokat. A nagypapának volt egy földje, ahol cempasúchil virágokat termesztett. A cempasúchil, magyarul a büdöske a Halottak Napja elengedhetetlen kelléke. Élénk narancssárga színe a napot szimbolizálja. Neve a navatl nyelvből jön, jelentése: 20 virág. Egy egész napon át szedtük a virágokat már október végén, majd az utcán eladtuk őket, mert mindenkinek kellettek az oltárépítéshez, illetve a ház díszítéséhez.

Halottak Napi oltár

Oltárt is szoktunk állítani elhunyt szeretteinknek. Ezt a gyerekekkel közösen készítjük, remek lehetőséget ad arra, hogy régi, akár vicces vagy éppen megható történetet meséljünk a dédszülőkről, így emlékezve meg róluk. Az oltár lehet 2, 3 vagy 7 emeletes. A legfelső szint minden esetben az ég, ezért az építmény legtetején egy kereszt áll. Mi három emeletest készítünk, amely az eget, a földet és az alvilágot járja végig. Bizonyos elemek nem hiányozhatnak, így például azok fényképei, akik már nincsenek velünk. A virágokból alkotott boltív jelképezi a halottak kapuját. Alebrijes, azaz repülő szellemlények, s kivágott papírok, valamint virágszőnyeg mutatja az utat a halottaknak. A hagyomány úgy tartja, hogy az oltárokon mind a négy elem megjelenik. A mintára vágott papírok a szél hírnökei, a gyertyák a tűzé, a különböző termések a földé, a pohár víz a vízé. A pohár víz nem csak a halottaknak kerül ki, hogy csillapíthassák szomjukat, hanem azért is, mert a maják úgy hitték, a cenotes nevű földalatti víztározók képezik a bejáratot az alvilágba. Ugyanígy helyet kapnak a halottak napi kenyerek és a színes vagy cukorból készült koponyák.

Néhány nap múlva bővebben is mesélek nektek a szimbolikáról, s a Facebook-on követhetitek is az oltárunk készítését. Klikkeljetek ide, s kövessétek nyomon hagyományainkat!

Halottak napi kenyér

Én napokkal előbb elkezdem készíteni a halottak napi kenyeret. Mexikóban lehetőségem nyílt arra, hogy egy cukrászmestertől tanuljam el az elkészítésének titkát. Ugyan hosszadalmas munka, mégis szívesen végzem, mert nagyon érdekes, ahogyan a formákkal visszaadhatjuk a szimbolikus jelentéseket. Ez a péksütemény kör alakú, ami az élet és halál körforgását jelképezi. A tetején négy irányba indul négy vékony csík, amely az elhunyt csontjait vagy könnyeit szimbolizálja, irányuk pedig a négy égtájat, amelyek négy istenséghez kapcsolódnak. A tetején lévő kisebb kör a koponya vagy a szív jele.

Xoloitzcuintle

Nálunk nincs Halottak Napja a Coco nélkül. Ti láttátok a filmet? Úgy vélem, méltán kapott Oscar- díjat, fantasztikusan összetetten és hűen mutatja be a hagyományokat. Emlékeztek még Dantéra, Miguel kutyájára? És a fajtájára? Dante egy XOLOITZCUINTLE. Az a feladata, hogy gazdáját halála után majd elvezesse a halottak birodalmába. Ha foltos, az azt jelenti, hogy már több lelket is kísért. Az otthonokat pedig megvégi a rossz szellemektől.

Legendák

Természetesen a Halottak Napjához legendák is kapcsolódnak. Ilyen például a Llorona, a siratónő története. Mivel Latin- Amerikában sok helyen fellelhető, a legendának számos változata van. Téged is érdekelnek a legendák, ráadásul spanyolul tanulsz? Ajánlom figyelmedbe a Leyendas című munkafüzetemet, amit itt találsz.

MAJA LEGENDA – SAC NICTÉ, a virág, amely elvarázsolta Chichén Itzá királyát

2021-07-18 Szerző: Tündi

Sok idő telt el azóta, hogy Chichén Itzá városa elnéptelenedett. Az emberek még mindig kérdezgetik, miért történt ez így. Több elmélet is létezik, de az igazi történetet a maya birodalom lakosai mesélik tovább gyermekeiknek. Ez a legenda Sac Nicté hercegnő és Canek herceg tiltott szerelméről szól.

A maja kultúra aranykorában létezett három nagy város: Mayapán, Uxmal és Chichén Itzá. Mindegyiket egy király irányította. Ők jó barátok voltak, s szövetségre léptek, hogy népeik békességben élhessenek. De a maja bölcsek proféciáiban az volt megírva, hogy ez nem tart majd örökké.

Mayapánt Hunacel király kormányozta, lánya Sac Nicté hercegnő volt. Neve annyit tett, mint Fehér Virág (Blanca Flor), mivel egy holdfogyatkozás éjszakáján született és híres volt jóságáról és szépségéről.

Apja Uxmal harcos hercegének, Ulilnak ígérte őt. Sac Nicté nem volt boldog, szomorúan várta esküvőjének napját, hiszen szívében titkot rejtegett: szerelmes volt Canekbe, Chichén Itzá fiatal királyába. Izamal szent városában találkoztak, s azóta szerették egymást gondolatban, anélkül, hogy tudták volna, mit érez a másik.

Amikor már közeledett az esküvő napja, Canek meghívót kapott mind Hunacel királytól mind Ulil hercegtől. Mindkettejüknek azt válaszolta, hogy megtiszteli jelenlétével az eseményt.

Miközben Canek csendben szenvedett, megjelent neki egy öreg törpe, aki azt mondta:

-Fehér Virág téged szeret és azt reméli, hogy elmész érte. Megengeded, hogy valaki más elvigye?

Mire Canek felocsúdott, a törpe eltűnt, ő pedig még szomorúbb lett.

Uxmalban az ünnepség három nappal a ceremónia előtt kezdetét vette. Az egész várost fehér virágokkal díszítették. Egy kősztélébe vésték Sac Nicté és Ulil képmását, majd színesre festették. Közeli és távoli királyságokból meghívottak százai érkeztek értékes ajándékokkal: ékszerekkel díszített tapírok, énekes madarak, quetzal tollak, jade nyakláncok…

Chichén Itzá – A Kukulkán Piramis – a világ hét modern csodájának egyike

De Canek, Chichén Itzá királya csak nem érkezett meg. Mindenki furcsállotta távolmaradását, csak Sac Nicté reménykedett. Hirtelen Canek 60 harcosával és csatakiáltással megjelent, felszaladt az oltárhoz, felkapta a hercegnőt, majd a földalatti járatokon keresztül mindnyájan elmenekültek. Megérkezvén Chichén Itzába, népük előtt a Kukulkán piramison fogadtak egymásnak örök hűséget.

A békeidőknek ezzel vége lett. Canek összehívta népét. Összeszedték a holmijukat, majd a földalatti járatokon ezúttal még messzebbre menekültek. Amikor Ulil és Hunacel Chichén Itzába érkeztek, már csak egy elhagyott várost találtak. Canek és San Nicté igen messzire menekültek, ahol aztán új birodalmat alapítottak, amely hosszú ideig békében élt és amelynek neve Petén volt.

Ha élőben is meghallgatnátok ezt a maja legendát, itt tudjátok visszanézni. Valamint ha esetleg érdekelnek a legendák, nézzetek körbe a honlapomon a spanyol munkafüzetek között. Ide kattintva megtaláljátok.