A latin életérzés egyik alappillére számomra a zene és a tánc. A ritmusos dalok táncra invitálnak, de a balladák is magukkal sodorják leginkább azokat, akik beszélik a nyelvet. A jókedv garantált és ragadós. Lássuk az én TOP 10 latin zenémet, amire akár szívesen táncolok is! A 10. helyen álló dalhoz egy feladatlapot is készítettem. Ha érdekel, iratkozz fel a itt hírlevelemre, ahol igyekszem mindig érdekességeket megosztani a latin-amerikai kultúrákról.
Bevezetéshez, bemelegítéshez ajánlom: Pedro Capó, Farruko – Calma: Hangolódáshoz szuper.
Carlos Vives, Wisin – Nota de amor: Lassan belelendülünk, de még mindig nem visszük fel a pulzusszámot. Egyébként mi azt a videót szeretjük, ahol a Yodance stúdió táncosai is táncolnak, mert nagyon inspiráló.
Chayanne – Madre Tierra: Most már aztán tényleg belelendülünk. Jól átmozgat, s ha a videót is nézitek, Mérida szépségeit osztja meg a hallgatókkal. Kisfiamnak annyira tetszik ez a videó, hogy mi májusban végigjártuk a klip helyszíneit.
Don Omar, Lucenzo, Daddy Yankee, Arcángel – Danza Kuduro: Nincs megállás, 6 perc kőkemény ritmus. Ha vágytok még egy hasonlóra, tudom ajánlani a Lambadát.
CNCO – Reggaetón lento: egy viszonylag egyszerű koreográfiával végig lehet táncolni, feldobja a hangulatot.
Eros Ramazotti, Luis Fonsi – Per le strade una canzone: Ki ne ismerné ezt a két énekest külön-külön? Együtt is nagyot alkottak, olaszul és spanyolul adják elő a dalt, tagadhatatlan stílusban.
Alvaro Soler: El mismo sol: Alvarótól választhattam volna még kismillió más számot is. Mindenki ismeri a Sofiat, de a Cintura is nagyon közkedvelt (koreográfiája fent van youtube-on). A Puebla szintén nagyon jó dal.
Gente de Zona, Marc Anthony – La Gozadera: Mindketten a maguk műfajában a legjobbak között vannak, bár kijelenthetem nekem Marc Anthony nagy kedvencem. Ez a szám szintén remekül ötvözi a különböző zenei műfajokat, emiatt pedig könnyen és jól táncolható.
Enrique Iglesias, Wisin – Duele el corazón: Kezdjünk el levezetni, ez már egy lassabb dal. Egyébként Enrique más számai is jók lehetnek már ide: Bailando vagy a Cuando me enamoro Juan Luis Guerrával.
Különböző előadók Costa Ricából – Soy Tico: Carlos Guzmán dalát a legnevesebb tico énekesek adják elő. Nyújtáshoz kiváló és érdemes ellazulás közben a szövegre is figyelni. Ha érdekel a Soy tico című dalhoz készített feladatlapom, iratkozzatok fel a Hírlevélre, s máris megkapjátok.
Helyszín a Chayanne videóból: Mérida, Monumento a la Patria
Amikor kiválasztjuk az utazási időpontokat, nem feltétlenül a magyarországi szünidőt kell alapul venni. Én biztosan nem nyáron repülnék. De akkor mikor utazzunk?
Ami szerintem a legfontosabb, hogy az időjárás megfelelő legyen. Természetesen attól is függ, hogy mit szeretnétek csinálni az ott töltött idő alatt. Ha kirándulni, utazgatni, érdekes helyeket felfedezni, akkor mindenképpen elkerülendő az esős időszak. Az éghajlat ugyan folyamatosan változik, de nagyjából meghatározható a legalkalmasabb periódus. És nincs annál jobb, mint egy kicsit elmenekülni az itt uralkodó hidegből a kellemes melegbe.
Costa Ricában decembertől áprilisig terjed a száraz időszak, de idén sajnos már márciusban is gyakran leszakadt az ég, áprilisban pedig mindennaposak voltak az esők. Mexikóban májustól novemberig kell számolni esővel és később hurrikánokkal.
Ha figyelembe vesszük a repjegy árakat is, talán a február-márciusi időszak a legkedvezőbb. Arra számítani kell, hogy ha szeretnénk összehangolni az iskolai tavaszi szünettel, megint csak drágulásra számíthatunk. Nem csak a repjegyekben, hanem a helyi szállásokon is, hiszen a Húsvéthoz kapcsolódó Nagyhét közkedvelt nyaralási szezon.
Bacalar szép időben
Bacalar, amikor vihar közeleg
Amennyiben érdekel Costa Rica varázslatos világa, klikkelj ide további információkért!
Ha szívesen belehallgatnál a könyvbe, itt megtalálod a virtuális könyvbemutató videóját. A covid-19 alatt sem hagytuk ki az utazást, s hátizsákos, buszos kalandokkal gazdagítottuk az eddigi listát. Costa Rica után Mexikóban is folytattuk a barangolást. Szeretnéd tudni, hogyan szerveztük meg élményekben gazdag kirándulásainkat? Klikkelj ide!
Tavaly júniusban, ahogyan mindenki, áldozatul estünk a Covid- 19 által generált teljes blokknak. Hiába volt meg a repülőjegyünk Mexikóba, onnan pedig Costa Ricába és Peruba, a járatunkat törölték, a mexikói légitársaság pedig csődbe ment.
Egy év telt el azóta. Nem akartunk továbbvárni, ezért felkerekedtünk, hogy nekivágjunk az útnak a megváltozott körülmények ellenére is. Nem hátizsákos túrát terveztünk, de az lett belőle, minden szépségével és nehézségével együtt.
Természetesen a gyakorlott utazók is izgulnak, hogy a Covid-19 mennyiben változtatja meg a beutazási feltételeket, illetve az utazás menetét. Multi-city jegyet vettünk, azaz Costa Ricába repültünk, de Mexikóvárosból jöttünk vissza.
Mindkét országba konkrét bakancslistával érkeztünk. Mivel annak idején Costa Rica jelentős részét sikerült bejárnom, pontosan tudtam, mi az, amit feltétlenül meg akarok mutatni a fiamnak. Fontos volt számunkra, hogy legyen benne esőerdő, vulkántúra, strand és természetesen lajhárnéző. Mindent sikerült kipipálni, felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk a pandémia ellenére is. Costa Rica, mint mindig, sokat adott nekem. Kellemes mellékhatásként újra lelassíthattuk az életünket a Pura Vida mottójára.
Mexikóban inkább a családlátogatásra esett a nagyobb hangsúly, de ez sem tartott vissza minket, hogy három hét alatt öt állam gyönyörű helyein barangoljunk. Nem maradhatott ki tengerparti kedvencünk, Huatulco, s a listánk élén álló Chichén Itzá, illetve Palenque sem. Fantasztikus érzés volt 15 évvel később visszatérni ezekbe a romvárosokba, még pedig a fiammal, akinek ez a két varázslatos régészeti park a kötelező látnivalók élén állt. Örülök, hogy őt is érdeklik az indián kultúrák, hogy tudja, honnan származik, s ehhez hozzátartozik a maja birodalom ismerete.
Lássuk, mit tapasztaltunk! Costa Ricában és Mexikóban mi a helyzet a Covid-19 miatti intézkedésekkel?
A szabályok hasonlóak, mint jelenleg Magyarországon. Costa Ricában a maszk használata kötelező beltéren, kültéren fakultatív, bár a helyiek nagy része az utcán is rendeltetésszerűen hordja. A nemzeti parkokban le lehet venni. Pontosan ezért Costa Rica remek helyszín, mivel majdnem minden program szabadtéren van. A közlekedési eszközökön természetesen el kell takarni az orrot és a szájat.
Mi a helyzet Mexikóban? Mexikó óriási ország, ezért államonként változik az általános felfogás. Van, aki egyedül az autóban is hordja a maszkot, s megéltem a teljes ellentétét például Palenquében, ahol a pincér, de még a buszsofőr sem. Huatulco és Palenque városában végig kevés volt a megbetegedés, ezért a szabályok betartása nem áll a középpontban. Azért persze legyen nálunk a maszk, mert a hivatalos busztársaságok megkívánják, belépőjegy megvételéhez, illetve boltba való belépéskor is szükséges.
A földi paradicsom, Tamarindo
A lázmérés mind Mexikóban, mind Costa Ricában gyakori eljárás. Ezen kívül van lehetőség kézmosásra, illetve kézfertőtlenítésre.
Milyen feltételekkel enged be Costa Rica és Mexikó? Kattintsatok ide, s meglátjátok, jelenleg mi kell a beutazáshoz.
Egy kis ízelítő a mi utazásunkból. Kattintsatok ide, hogy megnézhessétek a fényképalbumot.
Tény, hogy jelen időszakban körültekintőbben kell megszervezni egy utat. Valamint rugalmasnak kell lennünk, mivel a Covid- 19 még mindig mindent felülírhat. Amennyiben segítségre van szükséged, érdeklődj utazási tanácsadásunk iránt itt!
Ha pedig inspriálódni szeretnél, ajánlom figyelmedbe a Costa Ricáról készült útikönyvemet, amelyet itt érhetsz el.
Amikor a Maja Riviéra nevét halljuk, rögtön elképzeljük a türkizkék vizet és a gyönyörű, homokos strandot. De tényleg ilyen? Mi az a sargazo? Mit tehetünk, ha megkeseríti a nyaralásunkat?
Sargazo alatt a tengeri füveket, algákat értjük. A Karib- tenger partján összegyűlő barna algahalom azonban nem az élővilág egyik megnyilvánulása, ugyanis egybefüggő algaszőnyeg alakul ki, amely meggátolja a strandolókat, hogy bemehessenek a vízbe, valamint erőteljes szagukkal elűzik a napozókat is, sőt az embernek már attól elmegy a kedve, hogy kiüljön a tengerre néző erkélyre.
Sajnos a sargazo kifejezetten romboló hatással van a helyi ökoszisztémára, hiszen megfojtja a korallzátonyokat. Az alga elszaporodásának több oka van. Az egyik a velük táplálkozó halak túlhalászása, a másik a tengerek, óceánok felmelegedése, amely a globális felmelegedéssel és a környezetszennyezéssel hozható összefüggésbe.
Az algát többféleképpen fel lehetne használni, de jelenleg egy ilyen ökoprojektnek leginkább az áll útjában, hogy az eltakarítás, begyűjtés iszonyatos nagy pénzekbe kerül.
Mit tehetünk, ha a playa, azaz a strand az általunk elképzelt álomlátvány helyett így néz ki?
Forrás: Várnai Mónika
Sajnos elképzelhető, hogy a helyzet belátható időn belül nem javul. A szállodáknak nyilván az az előnyös, ha mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtisztítsák a partokat, ám ez nem mindig történik meg, illetve az adott mennyiségtől is függ. Ilyenkor olyan helyeket érdemes keresni, ahol nincs vagy csak elenyésző az alga. Honnan tudunk erről tájékozódni? Van egy ún. algatérkép, amelyet minden nap frissítenek, így aktuális adatokat kapunk arról, merre érdemes indulnunk. Ha nem ragaszkodunk a Karib- térséghez, Mexikóban bőven találni olyan strandokat, ahol az alga egyelőre nem fenyeget. Utazási tanácsadásunkban erre is kitérünk, tippeket adunk esetleges útvonalakra, illetve megtanítjuk az algatérkép használatát.
Huatulco öblei közül kettő a világ legtisztább vizeinek járó Kék Zászlót is bezsebelték
Hátizsákos utazás busszal és gyerekkel, megspékelve a covid miatti korlátozásokkal valószínűleg a létező legrosszabb kombináció. Bárhol a világon. Mi mégis belevágtunk ebbe a furcsa, élményekben gazdag kalandba. Nem máshol, mint Costa Ricában.
Arról már írtam korábban, hogy Costa Ricában több busztársaság van, s általában nagyon kevés információ elérhető az interneten. Tracopa tűnik a legprofesszionálisabbnak, mert ott a teljes útvonal, az indulási idők és a jegyek ára is megtalálható.
Lássuk, merre jártunk mi az első hetünkön!
Copalchí
Copalchí a kiindulási pontunk, jelenleg itt lakunk. Cartago hegyei között. Ezért, hogy akármilyen buszra fel tudjunk szállni, először le kell jutnunk a városba. Egy végtelenül kanyargós úton vezet le a hegyi busz, így bejutunk Cartago belvárosába. Onnan San Joséba utaztunk tovább, hiszen minden út San Josén keresztül vezet. Vagy majdnem minden út. Ez után négy és fél órán keresztül mentünk Río Chiquitohoz. A busz egyszer megállt egy húsz perces szünetre. Ezen a meglepően kultúrált állomáson el lehetett menni mosdóba és lehetett vásárolni kávét, ennivalót.
Buszállomás
Másnap Liberiába utaztunk tovább. Mivel Río Chiquitoban naponta csak egy busz jár Liberia felé, egy nagyobb városba kellett eljutnunk (Cañas), majd tovább Liberiába. Semmi problémát nem okozott, kivéve, hogy már 35 fok volt, a maszk miatt kibírhatatlan és a hátizsák is egyre jobban nyomta a vállunkat. Mindenki kivette a részét a cipekedésből, a fiamnak is volt csomagja, egy jóval kisebb, de testsúlyának megfelelő tömegű hátiszákot cipelt. Ahogyan melegedett a levegő, egyre elviselhetetlenebbé vált a maszk, amely a buszokon természetesen kötelező. Ezért jól tettük, hogy kis pihenő következett, Liberiából csak a Rincón de la Vieja vulkánhoz kellett eljutnunk egy helyi kisbusz segítségével, természetesen maszkban. Liberia után Puntarenasba buszoztunk át. Remek volt, mert nem kellett átszállnunk, a Reynas del Caribe nevű busztársaság járatai sűrűn járnak. Másnap hajnalban kellett továbbindulnunk Uvitába, ez volt a legmegterhelőbb utazás. Hajnali ötkor indult a busz Queposba, ahol átszálltunk, s eljutottunk Uvitába. Pontosabban ez volt a terv. Borzasztó érzés, amikor 3 km-re vagy a céltól, ahová hosszú órák óta utazol, egy gyerekkel, aki már az út első öt percében összehányta magát, s végül nem érkezel meg. Uvitának ugyanis csak egy bejárata van, ahol igen gyakoriak a balesetek. Ezúttal sem volt máshogy, s mivel egy villanypózna is eldőlt, a vezetékek pedig leszakadtak, senki nem haladhatott tovább. Nem maradt más hátra, mint nekivágni az útnak gyalogosan, hátizsákkal, itt-ott szatyrokkal, 35 fokban. Közel hat óra maszk után megszabadultunk a védelmi eszköztől, különben valószínűleg megfulladtunk volna. Mivel a szállásunkhoz egy taxi vitt volna minket, amely az állomáson várt, megkértük, hogy jöjjön elénk, ameddig a torlódás engedi, így közel 1 km gyaloglás után beülhettünk és elszállított minket a mindentől elvágott szálláshelyünkre.
Szállás Uvitában (itt internet sincs)
Innen egy nappal később végül ugyanezzel a taxival mentünk tovább Sierpébe, mivel csak egy órára található, viszont napi szinten nagyon kevés busz jár arra, mert az ország legdélibb csücskének számít. Visszafelé innen indultunk vissza egészen Cartagóig. A Tracopa sofőrjének külön köszönet és elismerés jár, mert egészen a szállásunkig jött értünk, hogy ne kelljen cipelni az egyre dagadó hátizsákokat. Mivel előző nap elkapott minket egy hatalmas vihar a Corcovado Nemzeti Parkban, külön pakoltuk az elázott ruhákat és túracipőket. Reggel hatkor indultunk Sierpéből, végig a tengerpart mentén (Uvita, Dominical, Quepos, Jacó, stb.), és hat óra alatt a fővárosba értünk. Ez alatt egy húsz perces szünetet tartottunk. Sajnos az út nagyon kacskaringós volt, így a buszban hányást teljesen professzionális szintre fejleszthettük. Egyébként az az elméletünk, hogy a gyümölcs volt a ludas, hiszen mindkét alkalommal nagyon korán vágtunk neki az útnak, s csak gyümölcs volt a gyerek pocakjában.
Ha valaki ismeretlenül vág neki Costa Ricának busszal mindenképpen a Tracopa járatait ajánlom. Ugyan mindenképpen megterhelő a hátizsákos utazás, mégis nagyon élveztem, hogy a legkülönfélébb emberekkel hozott össze a sors. A szimpatikus francia pár, akik tartották a hátizsákomat, hogy ne dőljön el két percenként minden fékezésnél, s akikkel másnap a vulkántúrán újra találkoztunk. A német pár, akiket kihúztunk a csávából, mert nem jött értük közlekedési eszköz a vulkánhoz, s akikről kiderült, hogy szintén van családjuk Mexikóban. Majd a nagyon kedves kolumbiai lány, aki minden hónapban máshová utazik, máshonnan dolgozik, s más helyeket fedez fel. Minderről majd a következő cikkemben számolok be nektek.
Addig is, ha kíváncsiak vagytok az első hét beszámolójáról, szerdán élőben bejelentkezem majd a Facebook oldalomon. Kövessétek, s akkor mindenről időben értesültök!
